2016: a lehetőségek éve – Beszámoló az ECDL Vizsgaközpontok XVIII. Országos Fórumáról

2017 március 28

- Jó nagy családként találkozunk! – mondta látható örömmel Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója az ECDL Vizsgaközpontok XVIII. Országos Fórumának megnyitásakor. Valóban megtelt a helyszínként szolgáló Paulay terem, s bár a taxisok demonstrációja miatt akadályoztatva volt a közlekedés a városban, ez az érdeklődőket nem zavarta meg abban, hogy a konferenciára időben megérkezzenek. Alföldi István külön köszöntötte az ECDL Akkreditációs Bizottság és Minősítő Bizottság tagjait, majd rövid „évértékelőt” tartott a digitális kompetencia terjesztésében fontos szerepet betöltő hazai ECDL-közösség tagjainak.

A nehézségektől sem mentes múlt év után az idei több ígéretes lehetőséget tartogat: jelentős, induló pályázati lehetőség van a láthatáron, az ECDL vizsgaközpontok egyik pillérét jelentő szakképzési centrumok helyzete stabilizálódott, a KLIK pedig átalakulás előtt áll. Jó hír, hogy a nehézségek ellenére is sikerült megőriznünk a digitális írástudás nem hivatalos, több mint 140 országot érintő nemzetközi versenyében – a regisztrált ECDL-esek abszolút számában és a lakosság számához viszonyított arányában – Magyarország előkelő helyezését.

A konferencia első előadását Tóth Beáta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetője tartotta. Az infokommunikációs egységes referenciakeret és a társadalmasításának lehetőségei című előadás egy új szakpolitikai eszköz, az IKER fejlesztéséről és jövőbeli szerepéről szólt. A GINOP 6.1.2 pályázathoz (Digitális szakadék csökkentése) kötődő referenciakeret célja a lakosság megszólítása. Hamarosan nem lesz olyan álláshely Magyarországon, amelyhez valamilyen digitális készségre ne lenne szükség – figyelmeztetett Tóth Beáta. Az IKER a munka, a szabadidős tevékenységek és a hétköznapi ügyintézés gyakorlatára ad példákkal alátámasztott (ön)értékelési szempontokat. Ehhez képzések, mentori hálózat is kapcsolódik majd. Az IKER által leírt összesen négy szint az eddig létező keretrendszerekhez (EKKR, MKKR, stb.) igazodik, s az ECDL is besorolható az IKER megfelelő szintjeire.

Az IKER tehát egy önértékelő és fejlesztő eszköz, amelynek első szintjeinél a legfontosabb a szemléletformálás. Az ehhez kapcsolódó képzési anyagokat három helyszínen tesztelték, 9-15 fős csoportok tehették meg az első lépéseket az informatika világa felé: közfoglalkoztatásban részt vevők, általános iskolai végzettséggel rendelkező állampolgárok.

Az április 12-én tartott IKER Workshopról részletes háttéranyagokat is kaphatunk az alábbi oldalon: http://emagyarorszag.hu/iker-workshop-2016-04-12/ . Az első ütemében mintegy 100.000 főt elérő országos program szándékaink és reményeink szerint illeszthető lesz az ECDL megfelelő modulrendszeréhez, így az ezzel kapcsolatos lehetőségekre érdemes az ECDL vizsgaközpontok munkatársainak is odafigyelni.

Tóth Beáta után Palotás József, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) főigazgató-helyettese kapott szót. Az ECDL eredményei a szakképzési centrumokban című összefoglalója bemutatta a 2015. július 1-től eltelt időszak jellegzetességeit. Ekkortól számítjuk, hogy a szakképző iskolák fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium lett, a kialakuló 44 szakképzési centrumhoz 365 tagintézmény kapcsolódik. A fenntartó tehát az NGM, míg az NSZFH egy középső szintet jelentő irányító szerv, amelyhez az önálló kötelezettségvállalással rendelkező centrumok tartoznak. Ezekhez tartoznak a különböző tagintézmények, delegált kötelezettségvállalási- és tanügy-igazgatási jogosítványokkal. A fenntartó csupán rendszerszintű döntési pontok mentén jelenik meg. Nagyon fontos, hogy a bevételek lebontott előirányzatok mentén az iskolák szintjén jelenjenek meg – ez az intézmények érdekeltségét növeli.

Palotás József kiemelte, hogy az informatika óraszám csökkenése ellenére az ECDL vizsgáztatás lehetőséget ad a felzárkóztatásra. Igen jó arány, hogy 44-ből 39 szakképzési centrumban, 365 tagintézményből 86-ban van vizsgaközpont. A jövőben is cél, hogy az ECDL vizsgaközponti funkciók megerősödjenek az iskolákban, s ahol ez a tevékenység rentábilis, ott megmaradjon a központ. A centrumszintű együttműködés gondoskodik arról, hogy az érdeklődőket a vizsgaközpontokhoz irányítsák, valamint arról is, hogy valamennyi tagintézmény kollégái részesei lehessenek a munkának.

Palotás József egyértelműen optimista jövőképe szerint a jövőben is fontos motivációs tényező lesz, hogy a bevételek felhasználása a tagintézmények által történik. Várhatóan az ECDL vizsgaközpontok száma nem csökken, inkább bővülés várható. Az együttműködés kiváló az NJSZT és az NSZFH között.

Nagy érdeklődés övezte Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnökének prezentációját: Az állami intézményfenntartó szerepe az informatikaoktatásban. Az elméleti megállapításokat sem nélkülöző, átfogó előadás egy látkép volt korunk iskoláinak informatikai helyzetéről. „Az elektronikus forradalom nem kevésbé zavarba ejtő, mint az ábécé forradalma lehetett” – fogalmazott Pölöskei Gáborné, s utalt arra is, hogy a 21. századi iskolai oktatás középpontjában az áll, hogy olyan diákok kerüljenek ki az oktatási rendszerből, akik sikerrel állják meg helyüket a világban olyan kihívások esetén is, amelyekről ma még fogalmaink sincsenek.

Pölöskei Gáborné két fontos célt jelölt meg az iskoláknak: a digitális kompetenciák fejlesztését és a pályaorientációt. A mérnöki-informatikai szakok irányába való továbbtanulás szerteágazó karrierlehetőségeket biztosít a diákoknak, erre nem lehet elég korán felhívni a figyelmet. E célokhoz is kapcsolódott idén a Digitális Témahét (http://dth2016.hu/), amelyhez közel 800 iskola 91000 tanulója és közel 5000 pedagógusa csatlakozott.

A KLIK elnöke előadásának második részében az intézményrendszer fejlesztéséről beszélt, valamint a szintén nélkülözhetetlen tartalomfejlesztési és módszertani fejlesztési programokat is kiemelte (Nemzeti Köznevelési Portál, tankönyvfejlesztés, kerettantervek felülvizsgálata). Közben már folyik az új intézményfenntartó kialakítása: július elsejétől új, kisebb egységekből álló rendszer jön létre. Kulcskérdés lesz, hogy az iskoláknak mennyi jogosultsága lesz. Terveik szerint az intézményvezetőket igazgatókká teszik, akiket ösztönöznek majd rá, hogy bevételt hozzanak az iskolájuknak. A bevétel egy meghatározott része az iskolánál maradhat, egy részét pedig az állam a hátrányos helyzetű iskolák felzárkóztatására fordítja.

A konferencia második szakaszát Alföldi István ügyvezető igazgató előadása kezdte: Hírek, aktualitások az ECDL kapcsán. Prezentációjában összefoglalta az ECDL hazai adatait, amelyek közül különösen figyelemre méltó, hogy a program közel két évtizedes története során 475.569 kiadott vizsgakártya, 330573 kiadott bizonyítvány jelzi annak sikerét. 2015-ben 11639-en csatlakoztak az ECDL-hez, s 10928-an szereztek bizonyítványt. Az ECDL moduljaiban a sikeresség általában eléri a 90 százalékot.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban 140 ország közül az első 8-ban van ECDL-vizsgázókat tekintve. Az „Európai Számítógép-használói Jogosítvány” kiváló eszköz a munkavállalók számára. A napi „jól-léthez” minden kompetencia megvan benne –fogalmazott Alföldi István.

Az ECDL hazai bázisát a közel 300 vizsgaközpont jelenti (melyből 69 a KLIK, 94 a szakképzési centrumok hatáskörébe tartozik), melyeknek csak mintegy tizede tekinthető inaktívnak. Az NJSZT rendkívül nagy hangsúlyt fektet a minőségellenőrzésre. Legalább kétévente minden vizsgaközpontot felkeresnek, 2015-ben 98 vizsgaközpontból 84 felelt meg teljes körűen.
Alföldi István előadásában visszautalt a korábbi előadásokra is: az IKER kapcsán a közel 9 milliárd forintos pályázati lehetőségre (GINOP 6.1.2) és a 2016. szeptembertől induló IKER1-2-re.  „Kedvünk van kedvet csinálni”, hogy az IKER2-ből átlépési lehetőség legyen az ECDL-be.

Részletesen kitért arra is, hogy milyen munkák zajlottak és zajlanak a nemzetközi ECDL Alapítvány égisze alatt. Az alapítvány kezdeményezésére négy modult (szövegszerkesztés, adatbázis kezelés, táblázatkezelés, prezentáció) is revízió alá vettek. Évek óta a legfontosabb, általános frissítéseken megy keresztül az ECDL és a feladatok megfogalmazásának pontosítása van fókuszban. A nemzetközi ECDL-közösség munkájához tartozik, hogy idén május 26-27-én hazánkban lesz az ECDL Világfórum, közel 150 ország képviselőjének részvételével. A zártkörű konferencia új minőségbiztosítási szabványokkal és a legjobb gyakorlatok bemutatásával foglalkozik majd.

Ziegler Tünde, az NJSZT ECDL-szakértője az ECDL vizsgapéldatár megújításáról, a nemzetközi követelményekről beszélt. Megosztotta a résztvevőkkel a minőségellenőrző látogatások tapasztalatait. Jelezte, hogy a vizsgapéldatár kapcsán felmerült problémákat összegeztük és továbbítottuk a nemzetközi Alapítványnak. Ismertette továbbá, hogy a Syllabus 6.0-ban milyen változások történnek az általános irányelvekben, valamint a különböző modulokban. Utalt arra is, hogy a legproblémásabb vizsgafeladatokat 2016. szeptember 1-től módosítják.

Végül Képes Gábor, az NJSZT főmunkatársa nyújtott betekintést az NJSZT egy másik fontos küldetésébe, a múlt értékeinek megőrzésébe. Az NJSZT Informatika Történeti Kiállításának   (ajovomultja.hu) izgalmas tárgyaiból szemezgetett, miközben arra is felhívta a figyelmet, hogy a technikai múzeumok, amelyek családjába az NJSZT vezetésével fejlődő közérdekű muzeális gyűjtemény is tartozik, eredetileg azért jöttek létre, hogy a szakképzés, az ipari oktatás számára példatárul szolgáljanak. Érdemes ellátogatni Szegedre azért is, hogy a diákok a maga teljességében és eredeti tárgyak közelségében ismerhessék meg azt a fejlődési vonalat – a zsákutcákkal együtt -, amely a mai informatikához vezetett.

Az Országos Fórum a Legjobb vizsgaközpontok díjainak átadásával zárult. Az oktatási intézmények közül 2015-ben a Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolája és Kollégiuma, a Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolája és az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola kapott elismerést, az egyéb oktatási intézmények közül a Karakter Kft-t, a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézményt és a Ruander Oktatási Kft-t díjazták.

KG

Comments are closed.