A digitális bennszülöttség csapdája, avagy: miért van szükség a fiatalok digitális tudásának fejlesztésére?

2017 március 28

Digitális bennszülöttnek, új generációnak, net- vagy Google generációnak  egyre gyakrabban azokat a fiatalokat nevezik, akiket születésüktől fogva a digitális technológia vesz körül. Így róluk azt mondhatnánk, hogy az anyatejjel szívják magukba az IT eszközökkel  kapcsolatos tudást. Látszólag ezért nincs is semmi szükségük képzésre. Csakhogy könnyen bizonyítható módon ez óriási tévedés. A fiatalok nem tudják automatikusan az eszközük biztonságos és hatékony használatának módját, így újabb digitális szakadék képződhet az ösztönös felhasználók tudása és a munkahelyi elvárások között. Ez pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy a fiatalok nem tudják megvalósítani a bennük rejlő potenciált a digitális korban sem diákként, sem munkavállalóként vagy vállalkozóként, de még állampolgárként sem. Az ECDL Alapítvány 2015 januárjában közzé tett tanulmánya ezt a kérdést járja körül.  A tanulmány, amelyet alább foglalunk össze, angolul teljes egészében olvasható  a www.ecdl.org oldalon.

Kutatások támasztják alá, hogy az eszközhasználat nem jár szükségszerűen együtt tudatossággal, érdeklődéssel és hatékonysággal. Egy ausztrál tanulmány szerint a fiataloknak mindössze 15%-a, egy osztrák felmérés szerint pedig a 15-29 éves korosztály mindössze 7%-a rendelkezik kiváló felhasználói ismeretekkel. Ez a tendencia különösen azok szempontjából nagyon szembe ötlő, akik nem csupán olvassák a tartalmakat, hanem értő és tevékeny módon reagálniuk is kell azokra. Az EU Kids Online c. tanulmánya leszögezi, hogy háromból kettő 9-10 éves gyerek tagadja, hogy többet tudna az internetről a szüleinél, így a digitális bennszülöttség sulykolása nem tesz jót a fiatalok tanulás iránti motivációjának.

Egy olasz egyetemen végzett felmérés szerint az egyetemisták 42%-a nincs tisztában a free Wi-Fi veszélyeivel, 40%-uk nem védi pin-kóddal a telefonját, és 50%-uk minden ellenőrzés nélkül bármit letölt a gépére. A tanulmány által szintén hivatkozott International Computer and Information Literacy Study (ICILS) határozottan azt állítja, hogy a szükséges ismereteket lehet is és kell is tanítani az ifjabb generáció számára. 60 ezer főn végzett felmérés eredményeként ugyanis arra jutottak, hogy átlag 17%-uk a legalapvetőbb elvárásoknak sem felel meg, és csupán 2% rendelkezik a tudatos eszközhasználathoz szükséges magas fokú tudással. A tanulmány szerint naivság lenne azt gondolni, hogy a fiatalok kötelező képzés nélkül is hajlandóak lennének időt és energiát fordítani a tanulásra. Mindezeket figyelembe véve pedig a felnövekvő európai generáció jelentős hátrányt fog szenvedni a digitális érában – figyelmeztetnek a cikk írói. Különösen azért, mert a fiatalok általában nincsenek is tisztában hiányosságaikkal, legtöbbször túlbecsülik saját tudásukat: míg 84%-ban nagyon jónak tartották magukat, a teszten 49%-uk „rosszul” vagy „nagyon rosszul” teljesített. Mindez annak is köszönhető, hogy – amint egy angol tanulmány is rámutat – a fiatalok inkább életvitelszerűen (csetelésre, videó-nézésre, játékra), mintsem operatív, munkával vagy tanulással kapcsolatos dolgokra használják a digitális eszközöket. Hasonló eredményre jutottak Németországban, ahol kiderült, hogy a fiatalok kiválóan böngésznek, de csupán 20%-uk mutat kielégítő eredményt, ha szövegszerkesztésről vagy táblázatkezelésről – vagyis munkahelyen elvárt feladatokról – van szó.

ECDL-t az egyetemistáknak, főiskolásoknak is!

Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) a digitális írástudás nemzetközi tanúsítványa, amely a cikkben említett, sokaknál hiányzó tudás meglétét hivatott igazolni. Magyarországon az elmúlt években mintegy fél millióan tettek ECDL vizsgát, és a bizonyítvány szerepel a pedagógusok által kötelezően választható képzések körében is.

Emellett a digitális írástudás szükségességének felismerését jelzi és a kötelező oktatás bevezetését írja elő a Magyar Közlönyben 2015. január 15-én megjelent miniszteri rendelet (1/2015. (I. 14.) MvM rendelet) is, amely lényegében az ECDL-típusú tudást vár el a felsőoktatásban a közszolgálati és közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági szakirányon tanulók számára. Akinek ugyanis ECDL bizonyítványa van, az 150 országban létező standard követelményeknek megfelelően rendelkezik az informatikai írástudáshoz szükséges alapvető ismeretekkel. Ráadásul, aki az ECDL rendszerbe bekerül, az alapmodulokon túl további kapcsolódó témákban is jártasságot és nemzetközi tanúsítványt szerezhet. Ilyen például az elektronikus aláírás, az IT biztonság, vagy a képszerkesztés és a webszerkesztés témája is. Tanulni és vizsgázni az ország több mint 300 akkreditált vizsgaközpontjainak bármelyikében lehet. Aki úgy érzi, hogy elegendő tudással rendelkezik, az tanfolyam nélkül is vizsgát tehet, ugyanakkor képzőink teljes tanfolyami kínálattal várják a jelentkezőket.  Az előzetes tudásméréshez a vizsgarendszert Magyarországon működtető Neumann János Számítógép-tudományi Társaság honlapján ingyenesen letölthetővé tette a valamennyi vizsgapéldát tartalmazó ECDL vizsgapéldatárat; sőt, az elektronikus aláírás modulhoz ingyenes jegyzetet is. A vizsgák a vizsgázók igényeihez és időrendjéhez igazodva rugalmasan tervezhetőek: a vizsgakártya kiváltása után a vizsgák tetszőleges sorrendben és időben, bármely vizsgaközpontnál teljesíthetők.

Az ECDL Alapítvány 2015. január 13-án megjelent ‘The Fallacy of the ‘Digital Native’: Why Young People Need to Develop their Digital Skills’ című cikke és a Magyar Közlöny 1/2015. (I. 14.) MvM rendelete alapján: Sz.B.

Comments are closed.